MúzeumDigitár

Close

Search museums

Close

Search collections

Isaszegi Múzeumi Kiállítóhely (Falumúzeum)

About the museum

Az isaszegi Helytörténeti Gyűjtemény 1967-ben nyílt meg először, de a múzeumalapítás gondolata, a falu régészeti, történeti és néprajzi emlékei összegyűjtésének vágya az 1880-as évekre nyúlik vissza.

Marcsányi István, a község fiatalon, 1901-ben, 32 éves korában elhunyt tanítója szerette volna először a falu tárgyi emlékeit összegyűjteni és alkalmas épületben elhelyezni, hogy okulásul szolgáljon a lakosság számára, és lehetőséget adjon a tudományos kutatáshoz.
Marcsányi, a fiatal tanító, aki olvasókört, színielőadásokat, megemlékezéseket szervezett falujában, kora leghaladóbb elméivel azonosan gondolkodott a múzeumalapítás tekintetében.
Álma valóra váltásában a támogatók hiánya, majd korai halála akadályozták meg. A község lakói márványtáblát helyeztek sírjára megbecsülésük jeléül.

Később a helyiek újra gyűjteni kezdték a régmúlt emlékeit.
Jelentős írásos és tárgyi anyag állott így egésszé, majd a kisebb múzeumra menő relikviákat Gödöllőre szállították. Az uradalmi központban ugyanis 1912-ben Járási Múzeum létesült Magyar Kázmér tisztviselő nemes felajánlása nyomán.
Ez a gyűjtemény hosszú ideig működött. A két világháború közti időben gyarapodott is még, de 1944-ben az átvonuló fronttal szinte teljes egészében megsemmisült.

Az 1920 és 1930-as évek között egy jómódú családból származó fiatalember, Stigler Géza elevenítette fel a múzeumalapítás gondolatát. Stiglert elsősorban a régészeti és történeti emlékek érdekelték, amatőr ásatásokat végzett és a legkülönfélébb fegyverek sokaságát gyűjtötte össze. Gyűjteményét 1944-ben a harcok elől négy ládába elásta. Az isaszegiek visszaemlékezése szerint a falun átvonuló román alakulatok felfedezték és kiásták a ládákat. A gyűjtemény további sorsa ismeretlen.
Elsősorban Stigler hatására többen is megpróbálkoztak a faluban ásatásokkal, különböző gyűjtésekkel, ezek a gyűjtemények azonban mára elkallódtak. Az 1930-as években viszont elindult egy másik, hosszú évtizedekig folytatódó magángyűjtés, amely elvezetett a Helytörténeti Gyűjtemény megnyitásához, majd a Falumúzeum létrejöttéhez.

Ekkor kezdett munkához a Gödöllőről elszármazott, 1901-ben született Szathmáry Zoltán hentes és mészáros mester. Szathmáry egész életét az isaszegi történeti és néprajzi értékek, emlékek összegyűjtésére tette fel. Emellett amatőr régészeti kutatásokat is folytatott. Elkezdődött az igazi gyűjtő munka.
Később nagyszerű társakra talált Szentiványi Gyulára és Dr. Barabás Géza községi orvosra. Ez a "triász" - ahogyan Zoli bácsi nevezte - sok nevezetes szép kiállítást rendezett községünk múltjából. A fő cél múzeum létesítése volt. Az összegyűlt értékes tárgyak és dokumentumok Szathmáry Zoltán lakásán leltek otthonra, hogy majd idővel egy leendő múzeumban nyerjenek végső elhelyezést. 1948-ban a Centenáriumi emlékbizottság titkárává is megválasztották. Ekkor Szentiványi Gyulával közösen nagyszabású kiállítást készítettek Isaszeg történetéről, melyben kronológiai sorrendben dolgozták fel a község történetét.

1949-ben az isaszegi csata 100. évfordulóján az eddig összegyűjtött tárgyakból, dokumentumokból múzeumi kiállítást rendezett. Kezdeményezésére felépült 1949-ben a Református Szabadságtörekvések Emléktemploma. Fáradhatatlanul járta a levéltárakat Budapesten és Vácon, hogy minél több községre utaló adatot tudjon összegyűjteni. Összeírta a község őstelepülési helyeit, társaival azokat bejárva a régészeti tárgyakat összegyűjtötték. A régmúltra vonatkozó visszaemlékezéseit pályázatoknál hasznosította. Gyűjteményét a Közoktatásügyi Minisztérium 1951-ben nemzeti érdekű magángyűjteménnyé nyilvánította.

1958. április 6-án Ladányi István tanár kezdeményezésére Iskolamúzeum létesült, amely 1961. májusáig működött. Ettől kezdve felgyorsultak a múzeumalapítási törekvések. A helyi tanácsi vezetés Isaszegi Történelmi Napokat szervezett, Szathmáry Zoltán helytörténeti kutató a volt Pártház helyiségében mutatta be értékes községtörténeti gyűjteményét. Később, 1962-63-ban a Kulturális Napok megrendezésében is érdemeket szerzett.
1964-ben hosszú évtizedek várakozása után a Nagyközségi Tanács múzeum céljára épületet biztosított. Egy rogyadozó, vert falú, 110 éves öreg házat, melyben előtte orvosi rendelő, cukrászda, majd tanterem volt.

Hosszas előkészületi munka után végre elérkezett a várva várt nap, amikor a község lakosságának segítségével a rendbe hozott régi épületben 1967. október 22-én megnyílhatott a Helytörténeti Gyűjtemény.

1969-ben megalakult a Falumúzeum Baráti Köre, mely szervezet mind a gyűjtésben, mind egyéb téren jelentős segítséget nyújtott a múzeumnak. Ettől az időtől egy új múzeum felépítésének a tervét "szövögették". Hiszen a gyűjtemény elhelyezése nagy örömet jelentett, de egyben súlyos gondokat is okozott. Az épület rendkívül rossz állapota, a nedvesség lassan az összegyűlt tárgyak épségét kezdte veszélyeztetni.
Mindezek megérlelték azt a gondolatot Szathmáry Zoltán múzeumvezetőben, hogy mihamarabb fel kell építeni az új épületet. Az elhatározást tett követte. Elindult a hivatalok útvesztőiben, szervezte az új falumúzeum építését. Munkáját mindvégig segítette és támogatta Proksza Pálné pedagógus, a Múzeumbaráti Kör elnöke.

Több terv közül a legjobbnak az látszott, hogy a falu XII. század eredetű Műemléktemploma melletti katolikus plébánia-épületet szerezzék meg a múzeum elhelyezésére.
Végül is a múzeum melletti terület lett kijelölve az építés helyének. A Pest Megyei Tanács, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, amely 1967-óta a falumúzeum fenntartója, községi adományok, téglajegyek árusítása, a Falumúzeum Barátainak Köre adománya összehozta a szükséges pénzt az építkezéshez.

Szathmáry Zoltán, múzeumvezető erőt nem kímélve tevékenykedett, idős korát meghazudtoló fiatalsággal (81 éves volt ekkor!) szervezte és irányította az építkezést. O volt a motor és mellette a hűséges kitartó tettrekész segítő csapat.
Az új múzeum tervrajzát Simon József isaszegi építész társadalmi munkában készítette el. Az építkezést a község lelkes lakói, a Múzeumbaráti Kör tagjai, a Honismereti Szakkör tagjai, szervezetek végezték. Meleg emberi összefogással és akarással kétévi munka után felépült, s az új Falumúzeum 1982. október 2-án ünnepélyesen megnyitotta kapuit.

Collections

Történeti gyűjtemény
Régészeti gyűjteményShow objects [8]
Néprajzi gyűjteményShow objects [28]Search inside
Képzőművészeti gyűjtemény
Adattári gyűjtemény

Objects