MúzeumDigitár

Close

Search museums

Close

Search collections

Erkel Ferenc Múzeum, Gyula

About the museum

A 2013. január 1-jétől az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft-hez tartozó Erkel Ferenc Múzeum az ország egyik legrégebbi múzeuma. A magyarországi vidéki múzeumok közül harmadikként jött létre 1868-ban. A múzeum létrehozása Gyulán, az akkori megyeszékhelyen, Mogyoróssy János (1805–1893) nevéhez fűződik, aki könyv-, térkép-, érem-, régiség- és fegyvergyűjteményét 1868-ban Gyula városának ajándékozta egy létrehozandó múzeum céljából.
A gyulai múzeum 1874-től 1920-ig megyei múzeumként működött, igazi fenntartója pedig az első 20 évben az 1874-ben létrejött Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat lett, mely elnökévé Göndöcs Benedeket, múzeumőrré, vagyis a megyei múzeum igazgatójává pedig Mogyoróssy Jánost választotta meg. A Társulat évkönyvsorozatában olyan tanulmányok jelentek meg, melyek máig nélkülözhetetlenek a régészeti, történeti, irodalmi és néprajzi kutatások szempontjából.
A megyei múzeum két évtizedig, a Vármegyeháza (ma gyulai Városháza) udvarán létrehozott melléképületekből kialakított fonóházban kapott helyet, és itt nyílt meg a múzeum első kiállítása is. 1894-ben feloszlott a Társulat, s egy évvel később megalakult a Békés megyei Közművelődési Egyesület. Egy új önálló múzeumépület felépítéséről már az Oláh György alelnök és Karácsonyi János főtitkár vezetésével létrejött új egyesület döntött. Így épült meg a megye első, kimondottan múzeumi célokra szánt épülete, amit 1895-ben adtak át a gyulai Népkertben.
Domonkos János egy rendezett intézményt vett át Fürdök István korábbi igazgatótól: a tárgyak mindegyike leltározott volt, a múzeum állami felügyelet alatt és államsegéllyel működött. Domonkos 1909. évi nyugdíjba vonulása után újra hanyatlásnak indult a múzeumügy, elhunyt Göndöcs Benedek és Oláh György, s eltávozott a városból Karácsonyi János és Zsilinszky Mihály. Domonkos többszöri kérése, hogy az intézményt vegye át Gyula városa, a háborús körülmények miatt nem valósulhatott meg. A megyei múzeum városi kezelésbe adására hivatalosan 1921. április 2-án került sor, de a Gyulai Városi Múzeum igazán csak a Gyulai Közművelődési Egyesület 1925. március 8-i megalakulása után kezdte meg működését. Csige Varga Antal, a város által megbízott intézményvezető újfent számtalan problémával szembesült: nincs megfelelő leltár, a helyiség szűk, elhanyagolt, a gyűjtemény rendezetlen és hiányos.
Több évtizedre nyúló pozitív változást Implom József 1928. évi igazgatói kinevezése hozott az intézmény életében. Implom idejében került át a múzeum anyaga a népkerti épületből a ma Implom nevét viselő, hajdani polgári fiúiskolába, ő indította el a múzeumban a tervszerű tudományos munkát, rekonstruálta a gyűjteményi leltárt, restauráltatta a tárgyakat, és új kiállítást rendezett. Soha nem látott mértékben gyarapodtak a gyűjtemények, nőtt a látogatószám, folytatódtak a régészeti ásatások, és elindult a Gyulai Dolgozatok című kiadványsorozat. A múzeumtörténet virágzó korszakát viszont megtörte a II. Világháború, a gyűjtemények nagy része megsérült vagy megsemmisült.
A múzeumnak az akkori Park Szállóba történő költöztetése már az új igazgató, Lükő Gábor feladata volt. A múzeum átköltöztetése időszakában került át a megyeszékhely Gyuláról Békéscsabára. 1951. január 1-jén megtörtént a múzeumok államosítása, így az intézmény Gyulai Állami Múzeum néven működött tovább, majd központi döntésnek köszönhetően április 2-ától az Erkel Ferenc Múzeum nevet vette fel. Központi költségvetésből, minisztériumi irányítás alatt működött tovább.

Lükő Gábor fő érdemei között tartjuk számon hogy a tematikus kiállításokat rendezett, megszervezte a múzeumbaráti kör elődjét, a Múzeumi Bizottságot, néprajzi tárgyakkal gyarapította a gyűjteményt, elkezdte a múzeum anyagának a leltározását, megnyitotta az első állandó várostörténeti kiállítást.
Az 1958-ban Gyulára érkező Dankó Imre nevéhez köthető a múzeumi hetek rendezvénysorozat. Átszervezte a múzeumbaráti kört, emlékművet emelt Mogyoróssy, tiszteletére, emléktáblákat avatott a jeles személyiségeknek, elindította a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai című sorozatot, bekapcsolta a múzeumi munkába a városi értelmiséget és a diákokat.
A gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962-ben került át állami kezelésből a megyei tanács kezelésébe, s ezzel tulajdonképpen a gyulai múzeum elveszítette korábbi önállóságát. A gyűjteményeket az 1964-ben Gyulára érkező Szilágyi Miklós költöztette jelenlegi helyére. Kialakította az új raktári rendet, elvégezte a tárgyak revízióját, emlékszobát rendezett Erkel Ferenc szülőházában, megnyitotta a várbeli első állandó kiállítást, amelyhez kiállítás-vezető füzetet is megjelentetett.
Bencsik János 1976-tól kezdődően kiterjesztette a néprajzi kutatásokat a gyulai járás egész területére, az Erdős Kamill anyaggal megalapozta a múzeum napjainkra országos jelentőséggel bíró cigány gyűjteményét, s a múzeum gyűjteményébe vonta a Ladics család anyagát.
Czeglédi Imre 1985-ben kezdődő igazgatósága alatt nyílt meg az Erkel Emlékház állandó kiállítása, de az új igazgatónak jelentős szerepe volt a századforduló polgári életmódját bemutató Ladics-ház megnyitásában is. Czeglédi Imre tevékenysége alatt érték el a gyulai múzeumi kiállítóhelyek a legmagasabb 348443 fős látogatottságot.
Havassy Pétert igazgatása idején a Dürer Teremben évente új kiállítások nyíltak meg, melyekhez kapcsolódóan elindult a máig megjelenő Gyulai Katalógusok sorozat. Ebben az időszakban, 1997-ben a múzeumba került Sík Ferenc gyűjteménye.

Múzeumi gyűjtemények

Az Erkel Ferenc Múzeum működésének 145 éve alatt igen gazdag és értékes muzeális anyag került az intézmény gyűjteményeibe. A múzeum leggazdagabb anyaga a régészeti gyűjtemény, amely az évtizedek óta folyó ásatások során előkerült 34942 leletet, tárgyat foglalja magában. A néprajzi gyűjtemény 10154 tárgyat számlál, de komoly értéket képviselnek a múzeum képzőművészeti, iparművészeti (633 db) és numizmatikai (1601 db) gyűjteményei is. A helytörténeti kutatások alapját szolgálja a 2570 tárgyból álló történeti anyag. Kiemelt fontosságú az Erkel Ferenc gyűjtemény, amely a Himnusz zeneszerzőjével kapcsolatos tárgyi anyagot és történeti dokumentációt tartalmazza (1592 db). Az Erkel Ferenc Múzeum tulajdonát képezi a felbecsülhetetlen értékű, briliánsokkal ékesített Erkel Aranykoszorú. Önálló gyűjteményként szerepel a Sík gyűjtemény (427 db), amely Sík Ferencnek, a Várszínház néhai művészeti vezetőjének, főként néprajzi tárgyakat tartalmazó hagyatékából áll.
Fontos megemlíteni még az intézmény cigány gyűjteményét és archívumát, amelynek alapját Erdős Kamill cigánykutató hagyatéka és Bencsik János gyűjtései nyomán a múzeumba került tárgyak képezik. A gyűjtemény és az archívum anyaga a cigányság kutatói számára máshol nem elérhető, kuriózumnak számító adatokat szolgáltat. Az 1950-es évektől folyamatosan román nemzetiségi anyag is került a múzeumba. A néprajzi gyűjtemény részét képező román anyag egységet alkot a Munkácsy Múzeumban lévő román gyűjteményrészekkel, hiszen ezek elhelyezése a mindenkori raktározási lehetőségek függvénye volt.
Nem elhanyagolható, hogy a múzeum több mint 10000 kiadványt számláló könyvtárral és értékes anyagot tartalmazó segédgyűjteményekkel (adattárak, fotótár, hangzós anyag gyűjtemény) is rendelkezik. A múzeum nyilvántartásában szereplő hangfelvételek felülmúlhatatlan értéket képviselnek a néprajzi, nyelvészeti, népköltészeti, népzenei kutatások számára. A 40 db hangszalagon és 276 kazettán megőrzött felvételek számos magyar, román és cigány néphagyományt, szokást, hiedelmet őriznek meg hangzós formában. Az utóbbi években megtörtént ezek nagy részének digitalizálása.
Az intézmény, fennállása alatt, a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyvei, a Gyulai Dolgozatok, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai és a Gyulai Katalógusok címeken megjelent kiadványsorozatok keretében eddig összesen 96 kiadványt adott ki. (A kiadványok pdf formátumban elérhetők az Hungaricana honlapján: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/magyar_muzeumi_digitalis_konyvtar/

Collections

Régészeti gyűjtemény
Helytörténeti gyűjtemény
Képzőművészeti Gyűjtemény
Néprajzi gyűjteményShow objects [1]
Sík Ferenc hagyaték
Numizmatikai gyűjtemény
Iparművészeti gyűjtemény
Lajos Ferenc és kortársai grafikai gyűjteménye
Bene Lajos hagyatéka
Kohán grafikák
Kohán festmények
Erkel-gyűjtemény
Ladics-hagyaték

Objects